Látnivalók

Szilvásvárad számtalan látnivalóval várja az idelátogatókat. 

Szalajka-völgy 

A Szalajka-völgy Magyarország egyik legszebb magashegységi völgye. A sétaúton haladva a természet valóságos kincsestára, látnivalók sokasága gyönyörködteti a kirándulókat. Utunkat végigkíséri a Szalajka-patak. Itt láthatóak a halastavak, a pisztrángtenyészet, Sziklaforrás, Szabadtéri Erdei Múzeum, a Fátyol-vízesés,a Gloriett tisztás,és az Istállóskői ősemberbarlang.

A Szalajka-völgy bejáratánál lévő Fatelep állomásról indul az erdei kisvasút. A festői útvonalon 2 megállóhely van. Az első a Tótfalusi-völgy bejáratánál, a második a Szalajka-Halastó, ahol az Erdészeti múzeum is van. A végállomás pedig a Gloriett tisztás. Ahonnan már könnyen megközelíthető az Istállóskői Ősember barlang, a Fátyol-vízesés, a Szabadtéri Erdei Múzeum.

Istállóskői ősemberbarlang

A forrás mellől ösvény vezet fel az Istállóskői barlanghoz. A csúszós, hegyi gyalogúton érdemes vigyázni. A barlang feltárását 1911-ben Raskó Pál répáshutai erdőaltiszt kezdte meg. Azóta a barlangban több ízben végeztek ásatásokat.

A legérdekesebb egy 80 mázsás őskori tűzhely feltárása volt. A tűzhely kiemelése után a Nemzeti Múzeumba került.

A 30-40.000 éves leletek között előkerültek tundraszarvas, barlangi medve, ősbölény és bivalymamut csontok és agyarok, kő- és csonteszközök is, melyek közül néhány az Orbán-házban is látható.

Tanösvény és Millenniumi Kilátó

A Millennium ünnepére létesült tanösvény Szilvásvárad belterületéből elindulva a Kalapat-kilátóig vezet. A község parkolójában található információs tábla, elvezeti az érdeklődőket az útvonal kiindulópontjáig. Az útvonal a könnyebb járhatóság miatt kőtörmelékkel van felszórva. A meredekebb emelkedőkön korlátok és lépcsők segítik a közlekedést. Három pihenőhely is kialakításra került, faasztalokkal, padokkal és esőbeálló házakkal. A túra minden korosztály számára könnyen teljesíthető. A tanösvény jelzése a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság egész területén megszokott, egységesen alkalmazott átlós kék sáv. A túra minden korosztály számára könnyen teljesíthető. Hossza kb. 2 km.

Lovas múzeum

A kastélytól alig 100 méterre, hatalmas gesztenyefák árnyékában áll a volt grófi ménistálló, amely 1860-ban épült. Itt láthatóak a ménes legszebb apaállatai, s itt alakították ki 1969-ben a Lovas Múzeumot, ahol a lipicai ló történetét, a lovas élet és fogatolás szerszámait, eszközeit és elért eredményeit lehet megtekinteni.

Lipicai ménes

Az első lipicai ménest 1580-ban Lipizzán alapították a Habsburg uralkodóház számára.

"Itt a legjobb lovakat tenyésszék, melyek a császári udvar számára lesznek elővezetve. Ezek a legkiválóbb és legtűrőképesebb lovak legyenek. Kemény és köves talajon járjanak ott, ahol kevés fű nől"

A barokk kor ízlésvilága szerint kitenyésztett lófajtát 1806 óta tenyésztik Magyarországon.

A fajta karakterének megőrzése érdekében 1950-ben épült Csipkéskútra, a csikónevelő telep és megindult a lipicai fajta áttelepítése Bábolnáról a Bükk-hegységbe, illetve Szilvásváradra.

Szilvásvárad és környéke, a Bükk-hegység a mai Magyarországon belül az a tájegység, mely természeti adottságaiban leginkább hasonlít a kitenyésztés eredeti helyéhez, Lipicához. Talajviszonyaiban, növényzetében, tengerszint feletti magasságában, klímájában itt sikerült megtalálni azt a helyet, mely hosszú távon garantálja e tradicionális fajta, környezet által befolyásolt jellegének megőrzését.

A szilvási lipicai ló, főként fogatos használatra alkalmas fajta. A fogatsportban elért hazai és nemzetközi sikerei is ezt bizonyítják.

A faluban a lovas tanyán, és a legszebb apaállatok Palavichini őrgróf parádés istállójában (Lovas múzeum) tekinthetőek meg.

A Ménesudvar a Czakó Vendégház közvetlen szomszédságában található.

Kocsikiállítás

A magyar hajtósport nemzetközi sikereiben nem kis szerepet játszottak a lipicai lovak és a szilvásváradi hajtók. Éppen ezért méltó helye van a ménesistállói mellett a kocsi múzeumnak, amely a magyar fogatkultúra hagyományait és szilvásváradi emlékeit mutatja be.

A Ménesudvarban berendezett kocsikiállításon lóvontatású közlekedési eszközök láthatók a szekértől a finom mívű, bőrüléses hintókig. Több különböző szekér, parádés szánkó, üveges városibatár, magyar stílusú Ciráki-, dorozsmai és monori kocsi, vadász- vagy gavallérkocsi, érseki hintó, a primadonnák által kedvelt fölhajtható tetejű Viktória-kocsi, különböző társas hajtókocsi, illetve verseny hajtókocsi, sőt egy római quadriga és egy vetőgép is van itt. A Ménesudvarban a kocsik után megnézhetjük "vontatóikat" is a kancák istállójában.

Kerektemplom 

A falu közepén lévő dombról, a Kastély lábánál található a fehér kerektemplom, mely Európa legnagyobb, 26,6 m átmérőjű, 33,7 m magas, klasszicista református kerektemploma. A templomot 1830 körül, Pavolni Ferenc tervei szerint a katolikus Keglevich gróf építette.

Érdekessége: Gróf Keglevich Miklós katolikus vallású volt, s a szájhagyomány szerint az épületet eredetileg katolikus templomnak szánta, de az egri érsekkel való nézeteltérése miatt a gróf az épülő templomot a református egyháznak adta. Ami viszont tény, az építéshez nyújtott segítségét egy kikötéshez kötötte. A templom homlokzatára a következő szövegnek kellett felkerülnie:

"Szégyenüljenek meg a faragott képeknek minden szolgái"

Orbán-ház

A falu helytörténeti-néprajzi múzeuma.

Az 1700-as években nemesi címet kapott Orbán családtól csaknem 200 év elteltével 1978-ban az Egri Dobó István Vármúzeum vásárolta meg a jó állapotban lévő épületet, múzeum létesítése céljára. Az épület nagyon szép példája a térség népi építészetének. A renoválás után 1983-ban nyitotta meg kapuit, ahol a Bükk közel 300 millió éves földtani történetét és élővilágát ismertette meg a látogatókkal. Jelenleg őstörténeti, helytörténeti és néprajzi kiállítással várja látogatóit.

Történelmi panoptikum

Királyi koronák - Koronás királyok Magyarország ezeréves történetében.

A kiállításban a Vérszerződés jelenete és Magyarország megkoronázott királyai láthatóak.

A Panoptikum Szilvásvárad központjában a buszparkoló mellett, önálló épületben látogatható.

Szarvasbőgés 

Szeptemberben, a szarvasbőgés idején érdemes ellátogatni Szilvásváradra. Lenyűgöző, de egyben félelmetes érzés hallgatni a hűvösödő éjszakákban a bikák párzásra hívó hangját.

Ilyenkor a gímszarvas bikák a rejtőzködéssel mit sem törődve, hangos bőgéssel riogatják vetélytársaikat, és kápráztatják el a háremükbe tartozó szarvasteheneket. A szarvasbikák párzási rituáléját nevezzük szarvasbőgésnek. Az erdőzúgást okozó hang megdobogtatja a vadászok szívét, de különleges élmény az egyszerű természetkedvelő embereknek is.

A Czakó Vendégház és Nyaralóudvar elhelyezkedéséből adódóan esténként az udvaron is borzonghatunk a bikák több irányból is hallatszó bőgésétől. Kora estétől hajnalig hallható. Időnként ijesztően közelről, akár 100-150 méterről is felbődülhet egy-egy bika a ház mögötti területről.


Az ITT található videón érdemes megnézni és meghallgatni egy kis ízelítőt.